Kedves Kollégák!
Az „Idén 175 éves a magyar vasút” elnevezésű vasúttörténeti kvízünk áprilisi fordulójára a jelentkezés 2021. április 19-én lezárult.
Legközelebb május 3-tól lesznek elérhetőek a májusi hónap kérdései.
A verseny áprilisi fordulójának helyes megfejtései:
A Kiegyezéstől a Millenniumig (1867-1896)
1. Kérdés: Hogyan nevezte el az alkotó testvérpár a járművet? Derű? Ború? Pöfögő?
Helyes válasz: Derű
Számos legendás magyar vasúti járműről fogunk még beszélni, de most emlékezzünk meg egy olyanról, amely valójában egy modell volt, mégis működése alapján teljes értékű vasúti járműnek tekinthető. Megépítése Nagy Lajos és Nagy Gergely testvérpár nevéhez kötődik. A fiatalok Kecskeméten tanulták ki a kovács. és lakatosmesterséget még az 1830-as évek végén. Majd miután hallották, hogy micsoda járműveket és gépeket gyártanak a gőzenergia felhasználásával, nem volt maradásuk. Hosszú évek és sikertelen próbálkozások után, Széchenyi István ajánlólevelével a zsebükben, végül felvételt nyertek az egyik legjobb műhelybe, a Bécs-Gloggnitz Vaspálya Társaság gőzerőmű és mozdony gyárába. Azért, hogy felhívják magukra a figyelmet és pénzt szerezzenek a műegyetemi tanulmányaikra, egy mozdony tervezésébe kezdtek. Végül másfél év megfeszített munkával sikerült egy nagyjából 1:4 méretarányú mozdonyt megalkotniuk. A működő jármű 1847-es bécsi bemutatóján óriási sikert aratott, ráadásul 1875-ben egy gépész épített hozzá egy szerkocsit is. A jármű a Műegyetemre került oktatási segédanyagként, majd a Közlekedési Múzeumba, jelenleg is az intézmény egyik legbecsesebb műtárgya.
A helyes válasz és a járműről további érdekességek itt is megtalálhatók: https://www.vasutasmagazin.hu/anno/elso-magyar-gozmozdony-kalandos-tortenete
2. Kérdés: Milyen alkalomból rendezett ünnepséget 1867 novemberében Ganz Ábrahám az öntöde munkásainak?
Helyes válasz: A százezredik kéregöntésű kereket 1867-ben gyártották le.
Az 1846-ban átadott Pest-Vác vasútvonallal Magyarországon is megkezdődött a vasutak építése, az ágazat gyors fejlődésnek indult. Ekkor egy nürnbergi vagongyárból érkeztek hazánkba az amerikai kéregöntésű kerekekkel készült vasúti kocsik. Ezek az egybeöntött kerekek kopásállóbbak és jóval keményebbek voltak azoknál, amiket Európában gyártottak (kovácsoltvas abroncs, küllős vasúti kocsikerék). Ganz Ábrahám volt az első Európában, aki a kéregöntéses (kokillaöntéses) eljárást alkalmazta a vasúti kocsikerekek előállításánál, ezzel 15 évvel megelőzte a kontinens iparát. Már 1845 tavaszára felépítette az egyik legkorszerűbb akkori öntőüzemet, amely már az első üzleti évet sikeresen zárta. Kezdetben a lakosság szükségletét kiszolgáló termékeket gyártott, később kidolgozta a vasúti kocsik kerekének kéregöntési technológiáját, Európában 60 vasútvállalatnak szállítva. Ezzel jelentősen hozzájárult mind a hazai, mind az európai vasúti fejlesztéshez. 1867. november 23-án Ganz Ábrahám ünnepséget rendezett a munkásainak, megköszönve a munkájukat vendégül látta őket, és mindegyiküknek egy ezüst emlékérmet ajándékozott. Gyára ekkorra európai hírű volt 400 dolgozóval, alkalmazottait megbecsülte, híres volt az emberségéről.
A választ itt is megtalálhatja: https://www.vasutasmagazin.hu/anno/ganz-abraham-emlekezete
3. Kérdés: Van egy városunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amelynek még a városcímerében is megtalálható a mozdonykerék. Meg tudja nevezni ezt a várost?
Helyes válasz: Záhony
Az 1848-as forradalom és szabadságharc zűrzavara nem kedvezett a befektetéseknek, de a reformkori építkezések a Kiegyezés (1867) után felgyorsultak, a kormányok felismerték a vasút felzárkóztató és vállalkozásvonzó hatását, hiszen a vasútpályák első terveinek elkészítésekor a gabonatermékek kiemelt központjait, hadászati szempontokat és a nyersanyaglelőhelyeket vették figyelembe. Buda-Pest-centrikus rendszer alakult ki, és a legtöbb jó földrajzi helyzetű várost elérték a vasútépítők, ezzel gazdaságukat, áruforgalmukat fellendítve. A magyarországi vasútépítési beruházások tehát reformkori kezdeményezéssel a dualizmus idején indultak, és sok települést kapcsoltak be az ország gazdasági vérkeringésébe. Azok a települések, amelyek a térképen vasútállomásként szerepeltek, amelyeket érintett a vaspálya, előnybe kerültek azokhoz képest, amelyek kimaradtak ebből. A vasút olyan nagyszerű innovációnak bizonyult, amelynek tömeges használata és elterjedése óriási jelentőséggel bírt a közigazgatási, gazdasági-társadalmi alakulásra, a városfejlődésre.
Segítséget az alábbi linken kaphat: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-zahony.shtml
4. Kérdés: Ki ez a kiváló gépészmérnök, aki 1867-től vezérigazgatója volt a Ganz-gyárnak? Nevét őrzi ma a Budapest II. kerületében az egykori Ganz-öntöde közelében egy park, ahol mellszobra is áll, valamint egy iskola Debrecenben.
Helyes válasz: Mechwart András
A magyar ipartörténet egyik legkiemelkedőbb képviselője, a magyarországi villamosipar elindítója volt az a személy, akinek sorsa egybeforrott a Ganz-gyárral. Összesen négy évtizedet töltött el a budai öntödében, kezdetben mérnökként, később üzem- és üzletvezetőként, majd 1867-től vezérigazgatóként. A hazai vasútépítkezések megkezdésével a gyár is erőteljes fejlődésnek indult. Új öntödét és nagy kazánházat létesítettek, magas színvonalon és jól szervezetten dolgoztak, a Ganz-gyár számos nemzetközi sikert is elért. Gőz-, benzin- és dízelmotor-kocsikat és motorvonatokat, valamint személy- és teherkocsikat gyártottak bel- és külföldi vasutak részére. A külföldi tervek alapján épített mozdonyokat hamarosan saját tervezésű mozdonyok követték. Ezekben az években világhíres kiváló hazai mozdonykészítő csapat alakult ki, jellegzetes magyar gőzmozdonyok születtek, amelyek a korszak legjobb vontató járművei közé tartoztak, a nemzetközi járműgyártásban a mozdonytechnika fejlődésének előmozdítóiként.
A helyes válasz itt is megtalálható: https://www.vasutasmagazin.hu/anno/mechwart-andrasra-emlekezunk
5. Kérdés: Ki volt ez a kiváló elme, akit a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítójaként is tisztelünk?
Helyes válasz: Baross Gábor (1848–1892)
Akiről most szót ejtünk nem mérnök vagy tudós, hanem elsősorban politikus volt, munkássága a magyar közlekedés történetében korszakalkotó jelentőségű. A „vasminiszter” minisztersége az 1880-as évek végére esett (1886–1889) és egy sor rendkívüli, máig ható olyan intézkedést hozott, amely a MÁV szervezeti és koncepcionális korszerűsítésével hozzájárult a vasúti közlekedés és a gazdaságpolitika harmóniájának kialakításához. Ennek sarokkövei az 1889-ben, a személyforgalom fellendítése érdekében létrehozott zónadíjszabás (amellyel lényegesen olcsóbbá tette a vasúti utazást), illetve a kereskedelem és iparfejlesztés érdekében bevezetett teheráru-díjszabás voltak. Intézkedéseivel sikerült jól működő és prosperáló közüzemmé fejleszteni a Magyar Államvasutakat. Lehetővé vált az olcsóbb, rendszeres, kiszámítható és mindenki által elérhető közösségi közlekedés.
A helyes válasz itt is megtalálható: https://mult-kor.hu/veszteseges-penznyelobol-jvedelmezo-agazatta-tette-a-magyar-vasutat-baross-gabor-20190509
6. Kérdés: Melyik évben lett kiadva az említett egyenruhával foglalkozó miniszteri rendelet?
Helyes válasz: 1888-ban
A vasút szimbolikájának egyik legrégebbi eleme a szárnyaskerék. Egyes szimbólumkutatók szerint legősibb eredete az úgynevezett „merkúrbot”, azaz a hírnöki pálca. A szakirodalom azonban nem ad választ arra, hogy miként válhatott a görög mitológiából ismert merkúrbot a vasút évszázados jelképévé. Az egyenruhájukon jelvényként, kitűzőként büszkén viselték a vasutasok, járműveken és épületeken hirdette a hovatartozást, vasutas relikviáinkon a mai napig őrizzük, a szárnyaskerék ma is a vasutat, a vasutasságot jelképezi. Amikor Baross Gábor kiadta a „vasúti hivatalnokok, altisztek és szolgák egyenruházatával” foglalkozó miniszteri rendeletét, mindenki számára egyértelmű volt, hogy csak a MÁV alkalmazottainak engedélyezte a magyar koronával ékesített szárnyaskerék viselését az egyenruhán, a magánvasutak alkalmazottainak nem. Ez a rendelkezés bizonyos viszályt is szított a társaságok között, ezért később a miniszter számukra is engedélyezte a szárnyaskerék viselését. Innentől a szárnyaskerék hosszú évtizedekre része lett a vasutasság életének, jelképezte az összetartozásunkat.
A helyes válasz itt is megtalálható: https://www.vasutasmagazin.hu/anno/szarnyaskerek-titka
7. Kérdés: Az alapítását követően 3 év múlva, 1890-ben új helyen nyitotta meg kapuit az oktatási intézmény, jelenlegi központi épülete ma is itt van. Melyik ez a budapesti cím?
Helyes válasz: Budapest VIII., Luther utca 3.
Az első Vasúti Tisztképző Tanfolyam ünnepélyes megnyitására 1887. szeptember 3-án került sor. A megnyitót Baross Gábor, az akkori közmunka- és közlekedésügyi miniszter személyesen tartotta a Király utca 69. szám alatt. A Vasminiszter közlekedéspolitikai koncepciójának lényege az volt, hogy egységes államvasúti hálózatot kell szervezni, ennek legfontosabb pillére a legmagasabb szintű, szakmailag képzett személyzet. A Tisztképző ezért jött létre, és a maga idejében egyedülálló, előremutató kezdeményezés volt, hiszen a szakoktatás terén nem létezett hasonló intézet. Az azóta eltelt több mint 130 év alatt a Baross Gábor által alapított vasúti oktatás hosszú utat tett meg. Az Oktatási Központunk ma az alapítója nevét viseli, a mai kor követelményeinek megfelelően biztosítja azt az oktatási színvonalat, amelyre a vasúti hivatást választó sok ezer végzett hallgató is kötelezi.
A helyes válasz például a BGOK weboldalán is megtalálható: http://www.bgok.hu/bgok_tortenet.php
8. Kérdés: Meg tudnak nevezni 3 olyan várost, amely tipikusan ún. „vasutas város”? Létrejöttében, erősödésében, várossá válásában a vasútnak és a vasutas családok letelepedésének is jelentős szerepe volt?
Helyes válasz: többek között Cegléd, Celldömölk, Dombóvár, Dunaújváros, Hatvan, Dombóvár, Pusztaszabolcs, Szolnok, Záhony
A vasutassá válás a társadalmi emelkedés színtere volt. A vasutasság előrelépési lehetőséget is jelentett, eleinte a szegényebb, földnélküli, vagy kevés földdel rendelkező falusi családok férfitagjai és a városi szegények számára. A már kiépült vasútvonalak mentén egyre több család megélhetését biztosította a vasút. Így a szülők gyermekeiket iskoláztatták, hogy aztán a vasútnál szolgáljanak. Az új közlekedési eszköz új szokásokat, új viselkedéseket terjesztett el, ezzel a társadalmat a modernizáció útján indította el. Az életminőség szempontjait vizsgálva (kényelem, munka, szabadidő, szabadság-érzet, társadalmi- és közösségi kapcsolatok stb.) azt tapasztaljuk, hogy a közlekedés fellendülése és mindennapossá válása pozitív hatással volt az életminőség egészére. A vasút létrehozott egy új társadalmi réteget, a népesség nagy részének pedig biztosította az utazás szabadságát. A vasút, a vasúti közlekedés a 19. századi modernizáció egyik legfontosabb motorja volt. A vasút térhódítása, mint áru- és személyszállító jármű a legfontosabb tömegközlekedési eszköz lett a polgárosodó Magyarországon.
Segítségül az alábbi cikkek szolgálhatnak:
https://www.vasutasmagazin.hu/anno/dombovar-vasutasvaros
https://www.programturizmus.hu/partner-mozdony-skanzen-celldomolk.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A1hony#Gazdas%C3%A1g
9. Kérdés: Meg tudja nevezni az a szolgáltatásokon és intézményeken alapuló gazdasági ágazatot, amely a vasút térnyerése miatt is ebben az időben kezdett megerősödni?
Helyes válasz: turizmus (idegenforgalom)
A 19. század végére a rendszeres normál nyomvonalú vasúthálózat és vasútjáratok biztosították a személy- és áruforgalmat. A vidéki Magyarország meghatározó, arculatformáló szereplője, gazdasági, társadalmi és kulturális tényezője a vasút lett, számtalan újítás a vasút segítségével jutott el az ország különböző pontjaira. Beteljesült az, amit Baross Gábor mondott a vasúti törvényjavaslat vitájában: „Azt akarom, hogy a brassói ténsasszony Budapestre járjon kalapot vásárolni!” A társadalmi viszonyokat és a gazdaság működését átformálva a kiépülő vasúthálózat lehetőséget, alkalmat adott távolabbi helyek könnyebb, gyorsabb elérésére. A vonatozás a társadalom nagy részének ismert, hétköznapi élménye, a század végére a helyváltoztatás bevett eszköze lett. A kezdeti félelmek elmúltak, ahogy a társadalom megtanult együtt élni a vasúttal, az utazási szokások megváltoztak. „Azelőtt – nem is olyan rég, még a mi ifjúságunkban –, ha szép, kivált regényes vidéket akartunk látni, jó görcsös somfabotot faragtunk magunknak, melynek végén az erős vasszeg is kívánatos lehetett, bikabornyú tarisznyát akasztottunk a vállunkra, abban egy kis szalonna, kenyér is elfért egypár ruhadarab mellett, oldalunkon füvész szelencze, lábunkon vastag talpú úti-csizma: így indultunk útnak, természetesen gyalog... Bezzeg ma mindez másképp van.” így kezdődik a Vasárnapi Újság 1874. május 24-i számában megjelent írás, melynek ismeretlen szerzője a csupán pár hónapja átadott Keleti vasúton utazott a Körös-völgyében Nagyváradról Kolozsvár felé.
Választ a következő linken találhat: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Turizmus_es_kozlekedes/ch04s04.html
10. Kérdés: Meg tudja mondani, hogy 1896-ban a forgalmat mekkora járműállomány bonyolította? Mennyi mozdony, személykocsi és teherkocsi dolgozott?
Helyes válasz: 1896-ban a forgalmat 2400 mozdony, 5000 személykocsi, 50 ezer teherkocsi bonyolította le.
Így érkezett el az ország az 1896-os évhez, a Millenniumhoz, Magyarország fennállásának ezeréves évfordulójához. 1895 szilveszter éjjelén az ország egész területén egyszerre megkonduló harangok zúgása köszöntötte az ünnepi évet. Május 2-án Ferenc József nyitotta meg az impozáns millenáris kiállítást az újjávarázsolt Városligetben. Új középületeket avattak: teljes hosszában megnyitották a Nagykörutat, megindult Európa első földalattija, felavatták a Ferenc József (ma Szabadság) hidat, az Iparművészeti Múzeumot, a Műcsarnokot, a Vígszínházat, lerakták az új királyi vár alapkövét, építeni kezdték az Erzsébet hidat. A Mátyás-templomot felújították, hogy gyönyörű állapotában adhasson teret Liszt koronázási nagymiséjének, melyet a hercegprímás celebrált. A Millennium nemcsak az országos kiállításból és ünnepélyek sorozatából állt: ebben az évben készült el, és adták át a kulturális, technikai és építészeti alkotások imponáló sorát. 1896-ban már 50 éve működött hazánkban gőzüzemű vasút. Ez idő alatt 15 ezer km-nyi vasútvonal épült, a vasút univerzális közlekedési eszközzé vált. A MÁV a millennium rendezvényeire alaposan felkészült. Menetjegyirodája „Millennium Utazási és Ellátási Vállalat” néven a Keleti és Nyugati pályaudvarokon fiókirodákat működtetett. Az irodák a kiállításra érkező vendégeknek szállást szereztek, információt adtak, belépőjegyeket árusítottak, megszervezték a poggyászuk szállítását.
A helyes válasz sok egyéb más izgalmas tudnivaló mellett itt is olvasható: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/96-056/ch04.html
Köszönjük hogy velünk játszott!